Nagyvárad nagyvárosi jellegével, század eleji építészetével rengeteg látnivalót, történelmi emléket és egyedi hangulatot tartogat a látogatók számára.

A város története. A Körös-parti város helyén már a 11. században megjelentek az első településre utaló nyomok, majd a 14. századtól kezdve Várad életére egyre nagyobb hatással volt az itáliai reneszánsz, ugyanis olasz közösségek telepedtek le az ekkor már városnak számító településen. A püspökség udvara a 15. században jelentős humanista központtá vált. A középkori és reneszánsz emlékékből a gazdag történelem ellenére sajnos szinte semmi nem maradt fenn, a város mai képe a 19. század második felére alakul ki. A gazdasági életre nagy hatással volt a zsidóság betelepedésének engedélyezése 1783-tól. A városban 15 zsinagóga működött, amely gazdasági és kulturális erejénél fogva jelentős hatást gyakorolt a város életére. Nagyvárad az azóta eltelt időszak alatt teljesen átalakult, kulturális központból Románia egyik határszéli ipari nagyvárosává vált. A város látnivalóinak többsége egymáshoz közel, a központban található, ezért akár gyalog is egy nap alatt bejárható. Nagyvárad nevezetességei három területen találhatók, a város északi részén található Püspöki Székesegyház környékén, a Sebes-Körös északi oldalán elterülő Váradolaszi városrészben, illetve a déli oldalon fekvő Újvárosban.

Szecessziós városkép. Nagyvárad utcáin sétálva számtalan szemet gyönyörködtető építészeti remekművet, díszes kapukat és erkélyeket, színes üvegablakokat fedezhetünk fel. A Monarchia városai közül mondhatni, itt alakult ki a legteljesebb szecessziós városkép.

A római katolikus Püspöki Székesegyház, Románia legnagyobb és sokak szerint legszebb barokk temploma 1780-ban készült el. A monumentális székesegyház belső díszítése különlegesen gazdag, orgonáját Mária Terézia adományozta, a bejárattól jobbra, a falon Szent László domborműbe foglalt csatabárdja lóg, amellyel az egyik legenda szerint a király vizet fakasztott a sziklából. A templom galériájában látható a díszes Szent László-herma, amelyben Szent László koponyacsontjának egy darabját őrzik, s amelyet a híres győri hermában őrzött koponyacsontból pattintottak le. A képtárban egyházi témájú barokk festményeket lehet látni. A székesegyház főbejárata előtt 1921 óta áll a Szent László-bronzszobor, a közeli parkban pedig a jótékony adományairól híres Szaniszló Ferenc, váradi püspök bronzszobra található. A Püspöki Palotában ma a Körös-vidéki Múzeum működik, ahol megismerhetjük Románia történelmét, népművészetét illetve 17–19. századi európai festők műveiből láthatunk kiállítást.

Váradolaszi központja a Piata Regele Ferdinand (egykori Bémer tér), itt található az 1900-ban megnyílt Állami Színház. A színház előtt áll a város szülöttjének, Szigligeti Ede színműírónak a szobra. A színház mögötti épületben nyílt meg 1990-ben a magyar tannyelvű Ady Endre Gimnázium, az épülettel átellenben a szecessziós Adorján-házak állnak. A színház előtti téren számos nagy múltú szálloda, étterem és kávéház található. Például az 1902-ben épült EMKE Kávéház falán kőtábla hirdeti Ady Endre emlékét, aki itt találkozott először múzsájával, Diósi Ödönné Brüll Adéllal, azaz Lédával. A közelben található a Restaurant Transilvania, az egykori Nagyváradi Napló szerkesztősége, a Restaurant Oradea (Royal Kávéház) és kis kerülővel megkereshetjük Szigligeti Ede szülőházát is. Tovább sétálva az 1787-ben épült váradolaszi református templomhoz érünk, a szemközti parkban látható I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének, Lorántffy Zsuzsannának a szobra. A városrész egyéb látnivalói a baptista és az ortodox valamint a rutén görög katolikus templom, az Ady Endre Emlékmúzeum, illetve a sétálóutcává átalakított Str. Republiciire nevű egykori Fő utcán álló Stern-, Moskovits-, Apolló-palota és a távolabbi Ortodox Püspöki Palota.

Az Újváros központja a Piata Unirii (egykori Szent László tér), itt található az 1903-ban épült impozáns Városháza, a Szent László-templom, a Megyei Könyvtár, kis kitérővel az egykori Görög Katolikus Püspöki Székesegyházat is meg lehet nézni, amivel szemben, a tér túlsó oldalán található az ún. Holdas-templom. Az 1790-ben épült templom onnan kapta a nevét, hogy a tornyában egy három méter átmérőjű forgó hold található, amely az aktuális holdfázisokat mutatja. A tér ezen oldalán még megnézhetjük a Maskovits-házat, valamint Nagyvárad egyik szimbólumát jelentő Sas Palotát. Ebben a városrészben látható még az 1853-ban épült oszlopcsarnokos újvárosi református templom, a Schulek Frigyes tervei alapján átépített evangélikus templom, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Cion-templom, a Fuchs- és az Ullman-palota, illetve a Piata 1 Decembrie közelében van Erdély egyik legszebben felújított ortodox zsinagógája. A gazdag történelmű Várból mára már csak a falak maradtak fenn, sajnos a kulturális emlékek még a török időkben elpusztultak. A vár nagy része ma katonai terület, egy másik részében pedig művészeti főiskola működik. A városból kifelé haladva a városi temetőbe jutunk, útközben letérhetünk a Nicolae Bălcescu-parkba (egykori Rédey-kert), ahol többek között egy állatkert is található.

Nagyvárad legnagyobb kulturális eseménye a Varadinum, amelyet általában május elején rendeznek meg. A rendezvény idején tartott körmenetben körbeviszik a Szent László-hermát a korona alá helyezett, kis rokokó szelencében tartott ereklyével együtt, de kézműves foglakozásokra és a várban néptáncbemutatókra is sor kerül.