Az 1964 óta független szigetországot sok minden egyedülállóvá teszi, a nyelv, a kultúra, a népesség összetétele és a közlekedés, de a fővárosa sem mindennapi. Málta a Földközi-tenger szívében fekvő olvasztótégely és jelentős turisztikai célpont.

Málta földrajzi leírása. Szicíliától mindössze 90 km-re található ez a különleges ország, amelynek három legnagyobb szigete, Málta-sziget (Malta), Gozo (Ghawdex) és Comino, népességének nagy része pedig három nyelven, máltaiul, angolul és olaszul beszél. A máltai nyelv az arab, a török, az olasz, az angol és a francia egyfajta egyvelege, amely hűen tükrözi a szigetcsoport történelmét. Ezen a 316 km²-es területen közel 400 000 lakos és 350 templom zsúfolódik össze, ezzel a világ egyik legsűrűbben lakott országát is tisztelhetjük benne.

Történelme. A sziget már Kr.e. 5200 körül lakott volt, Kr.e. 3500 után évezredeken át templomokat emeltek rajta, melyekből még néhány ma is áll. Ilyen templom például az a megalit-templom, amely kb. 1000 évvel korábban épült, mint a gízai piramisok. Még ma is megoldatlan rejtély, hogy voltak képesek a több tonna súlyú megalit sziklatömböket a Hagar Qim templom építésénél olyan nagy pontossággal egymáshoz illeszteni. Később föníciaiak, karthágóiak, rómaiak, bizánciak, arabok, normannok, kasztíliaiak, a johannita rend lovagjai, franciák és angolok küzdöttek a szigetért, miközben hátrahagyták kultúrájuk nyomait. Aligha van még olyan hely a Földön, ahol ilyen szűk területen ennyi kultúrtörténeti műemlék, emléktárgy és az emberiség valamennyi korszakából származó egyéb alkotás maradt volna fenn, mint itt, Máltán. A történelmi városok szűk macskaköves utcái, a katedrálisok és barokk paloták tündökölnek a ragyogó napsütésben. A 136 km hosszú partszakaszon aprócska kikötők, izgalmas barlangok, toronymagasságú sziklafalak mellett nagyszerű homokos tengerpartok is találhatók.

A főváros és a lovagok. A különleges hangulatú mediterrán szigetcsoport fővárosát, La Valettát 1566-ban egy sziklás földnyelven alapították, amelyet a világ legnagyobb erődítménye vesz körül. Egykor, az első johanniták beteg zarándokokat ápoltak Jeruzsálemben, majd 1113-ban megalapították a Szent János Lovagrendet, amely már a zarándokok védelmét is magára vállalta. A lovagok 1291-ben kivonultak a Szentföldről, Cipruson, majd Rodoszon telepedtek le, míg végül V. Károly császártól megkapták Máltát. A szigetet erődítménnyé alakították, és 1798-ban harc nélkül átadták Napóleonnak. Málta szigete Európa egyik legkülönlegesebb országa, ahol az angoloktól átvett baloldali közlekedés szabályai érvényesek, egyedi konyhája kicsit olasz, kicsit angol, és katolikus egyháza a világon a leghatalmasabb, még Írországénál is nagyobb.

Közigazgatási helyzete. 1814-ben a párizsi szerződés részeként Málta a Brit Birodalom részévé vált. A II. világháború során tanúsított hősies bátorságukért a máltaiak megkapták a György-keresztet, amely az ország zászlaján is látható. 1964. szeptember 21-én az ország kivívta függetlenségét, 1964 óta a Nemzetközösség tagja és 2004. május 1-jén hazánkkal egyidőben csatlakozott az Európai Unióhoz.

Az első kép a Google Earth program segítségével készült.