Geográfia - Mennydörgő füst, ahol a szivárvány lakik
header image
Kezdőlap arrow A világ tájain arrow Mennydörgő füst, ahol a szivárvány lakik
Mennydörgő füst, ahol a szivárvány lakik

A Viktória-vízesés fehéres párafelhője Zambia és Zimbabwe határán dübörögve emelkedik a végtelen afrikai ég felé. Ez az afrikai csoda sok tekintetben felülmúlja a világ összes zuhatagát. Első európai felfedezője, Livingston így írt róla: „Számomra a legpompásabb látvány Afrikában”.

 A világ legszélesebb vízesését évezredek óta hátráló erózió koptatja. A mai a nyolcadik zuhatag, amely az utóbbi félmillió év alatt képződött. Leggyengébb pontja a nyugati „Ördög-zúgó”, ahol már 30 méterrel lejjebb van a sziklaperem, mint máshol, s a folyó addig koptatja a sziklát, amíg a Zambézi ezen, a feltehetően kilencedik, zuhogón fog a mélybe zuhanni.  A Zambézi folyó átlagosan 100 m magasságból zuhan dübörgő morajlással a mélybe és a zuhatagot körülölelő ködpára már 40 km távolságból is látható. Ezért az egyik itt élő afrikai törzs (kololo) nagyon ötletesen Mosi-oa-Tunyának, vagyis „Mennydörgő füst”-nek nevezte el a zúgót.

 Döbbenetes látvány, ahogy a víz egyik parttól a másikig csapódva hihetetlen robajjal halad a sziklahasadék felé, amely mindössze 60 m-nyire szorítja össze a folyót. Leérve a víz vad dübörgéssel rohan a forrongó katlannak nevezett örvénylő medence felé, majd ebből kilépve több mint 60 km-en át egy kanyargó szurdokokban folytatja útját. A vízhozam évszakonként változik, de az esőzések idején percenként akár 550 millió liter víz is átbukhat a másfél km széles kőperemen. A vízesés három nagyobb szakasza a Szivárvány-vízesés a Fő-zuhatag és a Keleti-vízesés

David Livingston, skót misszionárius, orvos volt az első európai, aki a vízesésnél járt. 1855-ben elsőként pillanthatta meg a zuhogót, amelyet Nagy-Britannia uralkodójáról, Viktória királynőről nevezett el. Nem sokkal később a vízeséstől 11 km-nyire európai telepesek megalapították Maramba városát, amely napjainkban fontos turistaközpont, és ahol Livingston emlékét múzeum őrzi. A szurdokon 1905 óta vasúti híd ível át, 1938-ban erőművet emeltek lejjebb a folyón, 1969-től pedig már gyalogoshídról is megcsodálható a „Mennydörgő füst”, amelyet a skót felfedező szobra őriz.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Nincs kapcsolódó cikk
Tudta, hogy az ausztrál őslakosság Földünk legősibb kulturáját birtokolja? Sorsuk kísértetiesen hasonlít az amerikai indiánokéhoz, jogaikért, s földjeikért...
A Nagy-korallzátony Ausztrália északkeleti partjai mentén húzódik, mintegy 2000 km hosszan, s a világűrből is szabad szemmel látható. Kutatások azt sugallják, hogy a...
Az Antarktisz első kutatóinak nagy gondot okozott a később Ross-jégre elkeresztelt jégtömeg, amelynek felszíne alig volt kisebb, mint Franciaország.  
A világ legelhagyottabb kontinensének meghódítása 95 évvel ezelőtt történt. A történet két felfedezőről szól, akik életüket kockáztatták...
Pozsony ideális úti cél azoknak, akik rövid időn belül egy igazi közép-európai város történelmi központjának hangulatos utcácskáin szeretnének...
Európa egyik legjobban épen maradt középkori városa különböző történelmi korok emlékét őrzi, s 2000-ben az Európai Kultúra Városává...
Tunézia Magyarországtól alig több mint 2 órás repülőúttal elérhető, s rögtön egy másik világban találjuk magunkat, ott ahol egykor a gazdag Karthagó...
A Viktória-vízesés fehéres párafelhője Zambia és Zimbabwe határán dübörögve emelkedik a végtelen afrikai ég felé. Ez az afrikai csoda sok tekintetben...
Regionális
AfrikaÁzsiaEurópaÉszak-AmerikaKözép- és Dél-AmerikaAusztrália és ÓceániaAntarktisz