Mont-Saint-Michelt, Franciaország egyik leghíresebb turistalátványosságát a dagályhullámok naponta két-három alkalommal teljesen elvágják a szárazföldtől. A szigetet a francia építőművészet egyik legpáratlanabb remekműve koronázza.

Mont-Saint-Michel szigete a Couesnon folyócska torkolatában a La Manche árapálysíkságából kiemelkedő gránitszikla alkotta sziget, ahova már több mint 1000 év óta zarándokok és utazók tömegei vándorolnak. A sziget egykor a szárazföldhöz tartozott, a normandiai erdőségekből kimagasló sziklakiszögellés volt. A római időkben Mont Tombe néven ismerték, ami arra utal, hogy valaha kelta temetkezési hely lehetett. Később a druidák Mithrász, a perzsa eredetű napisten kultuszát űzték a sziklán, ami az 5. században a szárazföld megsüllyedésével végleg szigetté alakult.

Az elzártság meghitt békéje szerzeteseket vonzott a szigetre, akik hamarosan kis kápolnát építettek itt. A legendák szerint 708-ban Aubert-t, Avranches püspökét álmában többször meglátogatta Mihály arkangyal, és felszólította, hogy emeltessen templomot Mont Tombe-on. Az építkezést csodás események kísérték, például az építkezést akadályozó óriási sziklát egy csecsemő lába puszta érintésével elgörgette, és még maga Szent Mihály is megjelent, hogy megmutassa egy forrás helyét. A szigetet Mont-Saint-Michel névre keresztelték. A hamarosan zarándokhellyé vált sziget csúcsán 966-ban bencés apátságot emeltek. A bencés templomot 1020-ban kezdték építeni a meredek, lejtős terepen. A közel 100 évig tartó munkálatok végeredményeként egy román stílusú, félköríves ablakokkal díszített és vaskos falakkal alátámasztott épület született. Az évek során egyes részei többször összeomlottak, így az eredeti templom nagy részét újjá kellett építeni, például a 15. századi szentély már gótikus stílusban készült.

A sziget másik nevezetessége  a La Merveille (csoda) néven emlegetett gótikus kolostor, amelyet 1211-ben II. Fülöp francia király kezdett el építtetni a sziget északi oldalán. A kolostor egyfajta kártérítés volt, amiért a király 1203-ban felgyújtotta a templom nagy részét a sziget birtoklásáért vívott harc során.

Mont-Saint-Michel szigetéért a középkor folyamán többször küzdöttek a királyok, s a hercegek, majd a százéves háború idején, a 15. század elején, erődített falakkal vették körül. Az így megerősített sziget sértetlenül vészelte át a következő századokat. Napóleon uralkodása idején a Szabadság szigete nevet kapta, s 1863-ig börtönként szolgált, amikor védett nemzeti értékké nyilvánították.

Mont-Saint-Michelen 1922 óta újra élénk vallási élet folyik, az apátsági templomot és kolostort helyreállították, majd 1979-ben az elsők között került fel az UNESCO Világörökségi listájára.