Keszthely a Balaton északnyugati végén található, igazi városi és gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, így méltán nevezhető a „Balaton fővárosának”. Minden évben turisták tömegei látogatnak el a híres Festetics kastélyhoz, vagy nézik meg a Balaton Múzeumot.

A város területéről több mint 80 régészeti lelőhely ismert, a Kr.e. 6000 tájából, az újkőkorból kerültek elő az első leletek, amelyek bizonyítják az ember jelenlétét, de a magyarok csak a 10. század végén telepedtek le itt. A mai Keszthely területén először több települési góc jött létre, amelynek házai elszórtan helyezkedtek el, majd megépültek az első templomok is. A 11–13. században épült Szt. Lőrinc kápolna alapfalainak maradványai ma is megtalálhatók a Várkertben. Keszthelyt először 1247-ben említi írásos dokumentum, a veszprémi káptalan oklevelében nevezik meg a Szt. Márton-plébániatemplomot, amely egykoron a kastély előtti szökőkút helyén állt, továbbá a Szt. Lőrinc-kápolnát. Keszthely neve a szláv "kostel" közvetítésével a latin "castellum"-ból származik. Királyi birtok volt, majd 1291 előtt a Marcali család szerezte meg. Az élénkülő kereskedelemnek köszönhetően folyamatosan gazdagodott a település, lakossága növekedett. A 14. század közepén az ország egyik legtekintélyesebb bárója, Lackfi II. István nádor szerezte meg a várost, akinek birtoklása idején felgyorsult a település fejlődése. 1368 táján ferences szerzeteseket telepített be, templomuk és kolostoruk a Szt. Lőrinc-kápolna elbontását követően a Fő téren épült fel. Az összeesküvéssel vádolt Lackfi Istvánt 1397-ben Zsigmond király kivégeztette, sírköve ma a szentély falában látható. A település Nagy Lajos királytól országos vásár tartásának jogát nyerte el, ami a városiasodás egyértelmű jele, majd 1403-tól az oklevelek már mezővárosnak nevezik Keszthelyt. Zsigmond király többször elzálogosította a várost, majd 1427-ben Gersei Pethő János fiai, László és Péter kapták meg a Rezi váruradalommal együtt, s leszármazottaik csaknem három évszázadon át maradtak Keszthely birtokosai. A 16. század elején még mindig csak egy utcából állt a város, de ennek hossza már meghaladta a 2 km-t. A fejlődést a törökök megjelenése szakította meg, 1552 táján elmenekültek a ferencesek. Szigetvár eleste után (1566) a Balaton lett a hódoltsági terület határa, ekkor alakították át végvárrá a ferencesek épületeit, amelyet a törökök többször megostromoltak, de elfoglalni nem tudtak. A város déli fele és a környék falvai elnéptelenedtek, a lakosság a Fő tér és a mai sétáló utca környékén zsúfolódott össze, bár a népesség az élénk határ menti kereskedelemnek köszönhetően nem csökkent. 1690-ben Kanizsa visszafoglalásával véget ért a török kor, majd a 18. század elején még mindig a Pethők leányági örökösei osztoztak a városon. 1739-ben Festetics Kristóf felvásárolta a Pethők részeit és ezzel Keszthely kizárólagos birtokosa lett. 1745-ben kezdte meg a barokk kastély építését, és nem sokkal később Keszthely Nyugat-Dunántúl második legnépesebb települése lett.

Az 1848-as szabadságharc leverése után csak rövid ideig tartott a katonai megszállás, azonban a város gazdasági fejlődése mégis stagnált. Igazi változások a kultúra területén figyelhetők meg: kőszínház épült, megnyílt az ország első Gazdasági Tanintézete, megkezdődött a tanítás a Polgári Leányiskolában, és az Irgalmas Nővérek Zárdájában. 1898-ban megalakult a megye és a Balaton vidék első múzeuma, a Balatoni Múzeum Egyesület.  A 20. század elején, az első világháborúig töretlen volt az idegenforgalom látványos fejlődése: új szállodákat, vendéglőket és villaépületeket emeltek, a Fő teret sétatérré alakították, 1902-ben felavatták Festetics György szobrát, majd elkészült az első mozi és megépült a Keszthely–Tapolca vasútvonal. A Helikoni Ünnepségek megkésett centenáriumi rendezvényén avatták fel a város egyik jelképévé vált Helikon Emlékművet. Számos új középület, iskola, posta, magánkórház, templom létesült, és felépült a Balatoni Múzeum neobarokk épülete. 1944. augusztusától többször érte bombatámadás a várost, 1945. március 30-án magyar és német csapatok kiürítették Keszthelyt, majd a front elvonulása után kifosztották a kastélyt, de a befalazott könyvtárat szerencsére nem érte kár. Az 1950-es közigazgatási reform következtében Keszthely és környéke átkerült Veszprém megyéhez. 1954-ben visszakapta 1871-ben elveszített városi rangját, majd végül 1979-ben visszakerült Zala megyéhez.

A ’60-as évektől kezdett fellendülni a turizmus, már külföldről is egyre több vendég érkezett, ezért újabb és újabb szállodákat, üdülőket építettek, és helyreállították a Festetics kastélyt. Minden évben megrendezésre kerül a Balaton Fesztivál, amely az előszezon idején kínál kulturális élményt az idelátogatóknak. Megépült a sétáló utca, új épületet kapott a Fejér György Városi Könyvtár, megnyílt a Balaton Színház és Kongresszusi Központ, régi formáját kapta vissza a szigetfürdő, és kereskedelmi vitorláskikötő épült az ún. "Libás” strandon. A folyamatosan fejlődni és megújulni képes város rendezvényeivel, kulturális programjaival egész évben várja a kikapcsolódni vágyókat.