Geográfia - Szeged vízistadionja, a Maty-ér
header image
Kezdőlap arrow Magyarország tájain arrow Szeged vízistadionja, a Maty-ér
Szeged vízistadionja, a Maty-ér

Kajak-kenu versenyek színtere, természetvédelmi terület, és ha ez nem lenne elég: 2000-ben egyedülálló ásatási leletre bukkantak a közelben.

 Földrajzi elhelyezkedése. Szegedtől északnyugatra terül el hazánk egyik legnagyobb szikes tava, a mintegy 14 km2 területű Fehér-tó, melynek vizét a Tisza táplálja az Algyői-főcsatornán keresztül, a Maty-ér pedig a Tisza holtágába szállítja tovább. A Maty-ér azonban adottságainak köszönhetően sokkal több egyszerű víztározónál.

 

 Természetvédelmi terület. 1998 elején Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi védetté nyilvánította a Maty éri tározó tavat (84,9385 ha) abból a célból, hogy a terület tájképi értékeit, természeti környezetét megőrizze. A rendelet hozzájárult ahhoz, hogy a területen sportversenyeket, sporteseményeket rendezzenek, és a sporthorgászati tevékenység is tovább folytatható. Természetesen mindenféle beavatkozás hatósági engedélyhez kötött, s az immár védett terület természetvédelmi kezelője az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság lett.

 A pálya. A Maty-éri evezős pályáról sokan csak szuperlatívuszokban tudnak beszélni.  Rendeztek már itt kajak-kenu Európa-, és világbajnokságot is. A versenyek idején megtelnek a lelátók szurkolókkal, s a fantasztikus hangulat mindenkit magával ragad. Terveket készítettek a létesítmény kibővítésére, melyek szerint a munkálatok végeztével nyolc evezőspályát alakítanak majd ki.

 

 

 

Leletek. Az 1990-es évek közepén az E5 jelű út és a szentmihályi elágazás közötti területen, az egykor igen bővizű Maty-ér magas partján avar kerámiatöredék került elő, majd az M5-ös (2000.) autópálya építését megelőző ásatások során igazi kincsre bukkantak.  A Maty-ér és környezete kiváló feltételeket teremtett a történelmi korok emberei számára, az emberiségnek ugyanis mindig a víz közelsége jelentette a megtelepedés legfontosabb feltételét. A Maty-ér a szabályozás előtt valószínűleg bővizű, s talán hajózható is volt, a folyómedret követő dombhátak pedig garantálták, hogy a rajtuk megtelepedőket soha nem fenyegette az áradás veszélye. 2000-ben az ásatások során egy ősi fahíd maradványait találták meg, amely egykor a Maty legkülső ágának két partját kötötte össze, s ezzel biztosította az állandó átkelés lehetőségét. A lelet igazi szenzáció volt, ugyanis ilyet korábban a Kárpát-medencében nem tártak fel. A 3 méter széles híd a Szeged-Dunaszekcső közti ősi kereskedelmi út folyami átkelőhelye volt, s a legvalószínűbb az, hogy a bronzkor korai időszakából maradt fenn, azaz közel ötezer éves.

A térkép a Google Earth program segítségével készült.

 

Kapcsolódó cikkek:

Nincs kapcsolódó cikk
Tudta, hogy az ausztrál őslakosság Földünk legősibb kulturáját birtokolja? Sorsuk kísértetiesen hasonlít az amerikai indiánokéhoz, jogaikért, s földjeikért...
A Nagy-korallzátony Ausztrália északkeleti partjai mentén húzódik, mintegy 2000 km hosszan, s a világűrből is szabad szemmel látható. Kutatások azt sugallják, hogy a...
Az Antarktisz első kutatóinak nagy gondot okozott a később Ross-jégre elkeresztelt jégtömeg, amelynek felszíne alig volt kisebb, mint Franciaország.  
A világ legelhagyottabb kontinensének meghódítása 95 évvel ezelőtt történt. A történet két felfedezőről szól, akik életüket kockáztatták...
Pozsony ideális úti cél azoknak, akik rövid időn belül egy igazi közép-európai város történelmi központjának hangulatos utcácskáin szeretnének...
Európa egyik legjobban épen maradt középkori városa különböző történelmi korok emlékét őrzi, s 2000-ben az Európai Kultúra Városává...
Tunézia Magyarországtól alig több mint 2 órás repülőúttal elérhető, s rögtön egy másik világban találjuk magunkat, ott ahol egykor a gazdag Karthagó...
A Viktória-vízesés fehéres párafelhője Zambia és Zimbabwe határán dübörögve emelkedik a végtelen afrikai ég felé. Ez az afrikai csoda sok tekintetben...
Regionális
AfrikaÁzsiaEurópaÉszak-AmerikaKözép- és Dél-AmerikaAusztrália és ÓceániaAntarktisz