Geográfia - Lengyelország kulturális fővárosa, Krakkó
header image
Kezdőlap arrow A világ tájain arrow Lengyelország kulturális fővárosa, Krakkó
Lengyelország kulturális fővárosa, Krakkó

Európa egyik legjobban épen maradt középkori városa különböző történelmi korok emlékét őrzi, s 2000-ben az Európai Kultúra Városává választották.

 A város története.  A helyi legenda szerint egy Krak nev? foltozóvarga alapította a várost, majd kés?bb ? lett Krakkó els? hercege is, miután megölte a Wawel barlangban él?, szüzeket felfaló kegyetlen sárkányt. Erre a történetre emlékeztet a vár (Wawel) aljában, a Visztula partján látható nagyméret? sárkány, amely félóránként igazi tüzet lehel. Krakkó m?emléki városközpontját a Wawellel együtt felkerült az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára.

 Wawel. A Kis-Visztula fölé magasodó Wawel-dombon áll a Nagy Kázmér király (1130–70) által, egy 10. századi er?d és templom romjaira építtetett királyi vár és székesegyház. Itt koronázták meg a lengyel királyokat, s itt születtek a legfontosabb állami döntések. Minden Krakkóba látogatónak feltétlenül meg kell tekintenie a Székesegyházat, a Királyi palota reneszánsz kereng?jét, valamint a palotatermeket.  A várat a 16. században egy árkádos udvar körül újjáépítették, s jelenleg 71 helyreállított szobája van. Egyedüli látványosság a világ egyetlen máig fennmaradt 16. századi arrasi falisz?nyege, amely reneszánsz korban élt flamand takácsmesterek munkáját dicséri. A Székesegyház nemcsak csodálatos m?emlék, hanem egyben ma is m?köd? templom, sajátos nemzeti pantheon, ahol sok király, nemzeti h?s és a romantika korában alkotó költ? sírja található, de különös figyelmet érdemel az itt látható reneszánsz Zsigmond-kápolna is.

 Krakkó központi piactere a Wawe-dombtól északra, a régi városrészben található. Európa legnagyobb középkori f?terén emelkedik a 14. századi Sukiennice (Posztócsarnok), az 1383-ban épült Városháza tornya és a Mária-templom, amelynek tornyából minden órában trombitán játszott közismert krakkói dallam hangzik fel, a hejnal, amelynek az a jellegzetessége, hogy nincs vége, hirtelen félbeszakad. Ezzel állítanak emléket annak a kürtösnek, akinek a torkát a tatárok nyílvesszeje fúrt át, éppen akkor, amikor a riadót fújva figyelmeztetni akarta a város lakosságát a közelg? támadásra (1241). A lengyel rádióban a déli harangszó helyett itt ezt a félbeszakadt trombitaszót játsszák le. A Posztócsarnok földszinti részét krakkói kézm?vesek és iparosok portékáit árusító pavilonok foglalják el, az emeleti részben pedig a Nemzeti Múzeum részlegének kiállítása tekinthet? meg. A F?tér látnivalója közt szerepel még a kis középkori Szent Adalbert-templom, amely a lengyelországi román kori épít?m?vészet egyik legrégebbi emléke. A F?tér fölé emelkedik a Városháza tornya, amelynek földalatti pincerészében máig meg?rz?dtek az egykori kínzókamrák, a színpad és a kávézó.

1364-ben itt alapították a legrégebbi lengyel egyetemet, a Jagelló Egyetemet, ahol többek között Kopernikusz is tanult, aki azt hirdette, hogy a Föld forog a Nap körül. Ma különösen érdekes látnivaló az Egyetem középkori épülete, a Collegium Maius, ahol egyedülálló csillagászati eszközökb?l álló gy?jteménnyel ismerkedhetünk meg.

 A Kazimierz ma Krakkó egyik leglátványosabb városrésze, amely a náci uralomig, 1939-ig, évszázadokon át a zsidó kultúra bölcs?je volt, majd a II. világháború után hanyatlásnak indult. Az elmúlt években, azonban az itt forgatott Schindler listája cím? film hozta népszer?ségnek köszönhet?en, felújították az épületeket.  Több száz éves m?emlékeivel és egyedüli hangulatot arasztó városképével vonzza a turistákat. Itt áll a híres Remuh Zsinagóga, a legrégebbi lengyelországi zsidó épület, a Régi Zsinagóga, amely ma múzeumként üzemel,  az imaház (Tempel), valamint a Poper Imaház. A Kazimierz negyedben minden év júniusában és júliusában megrendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált, amely a világ minden részér?l vonzza a látogatókat.  A városrészben turista táblák segítenek tájékozódni, kék színnel a zsidó valláshoz köt?d? nevezetességeket, zölddel a keresztény valláshoz kapcsolódó helyeket jelölik.

További látnivalók a Szent Albert Templom, a Református Ferencesek Temploma, a Czartoryski Múzeum, a repülési múzeum a Czy?ny repül?téren, a Sas Patika Múzeum (Apteka Pod Or?em), a Galicja Múzeum, az Óceánárium,…

 
 

Kapcsolódó cikkek:

Nincs kapcsolódó cikk
Tudta, hogy az ausztrál őslakosság Földünk legősibb kulturáját birtokolja? Sorsuk kísértetiesen hasonlít az amerikai indiánokéhoz, jogaikért, s földjeikért...
A Nagy-korallzátony Ausztrália északkeleti partjai mentén húzódik, mintegy 2000 km hosszan, s a világűrből is szabad szemmel látható. Kutatások azt sugallják, hogy a...
Az Antarktisz első kutatóinak nagy gondot okozott a később Ross-jégre elkeresztelt jégtömeg, amelynek felszíne alig volt kisebb, mint Franciaország.  
A világ legelhagyottabb kontinensének meghódítása 95 évvel ezelőtt történt. A történet két felfedezőről szól, akik életüket kockáztatták...
Pozsony ideális úti cél azoknak, akik rövid időn belül egy igazi közép-európai város történelmi központjának hangulatos utcácskáin szeretnének...
Európa egyik legjobban épen maradt középkori városa különböző történelmi korok emlékét őrzi, s 2000-ben az Európai Kultúra Városává...
Tunézia Magyarországtól alig több mint 2 órás repülőúttal elérhető, s rögtön egy másik világban találjuk magunkat, ott ahol egykor a gazdag Karthagó...
A Viktória-vízesés fehéres párafelhője Zambia és Zimbabwe határán dübörögve emelkedik a végtelen afrikai ég felé. Ez az afrikai csoda sok tekintetben...
Regionális
AfrikaÁzsiaEurópaÉszak-AmerikaKözép- és Dél-AmerikaAusztrália és ÓceániaAntarktisz