A környezeti problémák világméretű terjedése a 20. század utolsó harmadára vált egyértelművé. Napjainkban a globális felmelegedés kézzel fogható hatásai keltenek egyre nagyobb aggodalmat, már nem csak tudományos körökben.

Európa 500 év után először a legmelegebb ősztől szenvedett, a kontinentális középhőmérséklet szeptemberben és októberben 11 °C  volt, ami 1,8 C°-kal magasabb, mint ezen hónapok hosszú távú átlaghőmérséklete. November pedig már 2,5 °C -kal járt az átlag felett. Az eredmények azt mutatják, hogy 2006 1 °C kal túlszárnyalta az 1772-es, az 1938-as és a 2000-es legmelegebb őszök rekordját.

Január elején tette közzé éves előrejelzését a Brit Meteorológiai Szolgálat, amely szerint 2007 valószínűleg az eddigi legmelegebb év lesz: az idén 0,54 °C -kal magasabb lesz az átlaghőmérséklet a Földön az 1961–1990 között mért 14 °C -os átlaghőmérséklethez képest.

Az Európai Bizottság legfrissebb klíma-előrejelzésében 2–3 °C -kal nő az átlaghőmérséklet Európában. Szakemberek szerint a klímaváltozásnak komoly következményei lesznek. Csak a hőség miatt tíz éven belül várhatóan 11 ezer ember hal meg Európában.

Az Európai Bizottság legutóbbi stratégiai tervének egyik célja, hogy egy jövőbeli, globális megegyezés keretén belül, a fejlett országok csoportja csökkentse a széndioxid- és az egyéb, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mennyiségét, amelyek elősegítik a bolygó melegedését. A cél, hogy 2020-ra 30 %-kal legyenek az értékek az 1990-es szint alatt. Az unió és a legtöbb EU-tagország aláírta a Kiotói Egyezményt, amelynek értelmében 2012-re az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mennyiségét 8 %-kal az 1990-es szint alá kell csökkenteni. A legtöbbet az Egyesült Államok tehetné, azzal ha támogatja az Egyezményt, azonban eddig még nem csatlakozott a ratifikálók táborához. A felsőbb hatalmak a világgazdaságban betöltött szerepüket féltik.

Az olvadó gleccserek növelik az árvizek kockázatát, emellett jelentősen csökkentik az iható víz mennyiségét. A terméshozam csökkenése – főleg Afrikában – több százmillió embert hozhat olyan helyzetbe, hogy nem tudják megtermelni vagy megvenni a számukra szükséges élelmiszermennyiséget. Egy becslés szerint, az évszázad közepére mintegy 200 millió ember lesz kénytelen lakóhelyet változtatni az emelkedő tengerszintek, az egyre komolyabb áradások és a még intenzívebb aszályok miatt.

Az ökoszisztémák különösen sérülékennyé válnak a klímaváltozás miatt, a fajok 15–40 %-át kihalás veszélyezteti, ha 2 °C -os melegedés következik be. Továbbá számos kutatás azt sugallja, hogy az amazonasi esőerdők is rendkívül érzékenyek lehetnek a klímaváltozásra.

 A napokban jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottsága legújabb jelentése, amely 90 %-os bizonyossággal állítja, hogy a klímaváltozás mögött az emberi tevékenység áll. A közzétett anyag a klímaváltozás első kérdéskörét, a "Természettudományos Alapok"-at (Physical Science Basis of Climate Change) tekinti át, mely szerint a globális átlaghőmérséklet 2100-ra 6,4°C -kal emelkedhet. A jelentés szerint a tengerszintek is tovább emelkednek, valamint gyakoribbak lesznek a hurrikánok. A Klímaváltozást Vizsgáló Kormányközi Bizottság (Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)) jelentése 3750 klímaszakértő munkájának eredménye, akik az utóbbi hat évet az összes, elérhető klímakutatás átvizsgálásával töltötték. A jelentés első kötetét február 2-án Párizsban ismertették, amely szerint a hőmérséklet 2100-ra a legszélsőségesebb esetekben 1,1–6,4 °C -os emelkedést mutathat. A legvalószínűbb az 1,8–4,0 °C -os emelkedés, ahol a nagyobb érték akkor valószínű igazán, ha a világ országai továbbra is intenzíven használják a fosszilis energiahordozókat.

A tengerszint emelkedése a világ legtöbb, alacsonyan fekvő területét veszélyezteti. Az óceánok melegednek, a Grönlandot és az Antarktiszt borító jégtakaró olvadása fokozódik. A tengerszint 2100-ra 18–59 centiméter közötti tartományban emelkedhet az 1990-es szinthez képest. A felső határ itt is a fosszilis energiahordozók használatától függően alakulhat.

Az átlaghőmérséklet az utóbbi évtizedekben kétségtelenül felfelé ível. A sarki jégtakarók olvadnak, ami nemcsak a tengerszint emelkedésével, hanem további felmelegedéssel is jár. A víz ugyanis több hőt képes elnyelni, mint a jég. Az örökfagy vidékének nevezett szibériai tundra is olvad. A mocsaras láp konzerválta ősi növények és állattetemek bomlani kezdtek, amelynek révén hatalmas mennyiségű metángáz jut a légkörbe. Ez pedig szintén az üvegházhatást erősíti.

 Az IPCC jelentését 2007 folyamán szakaszonként adják majd közre, amelynek első kötete a klímaváltozás tudományos alapjait tartalmazza. A következő két kötet, illetve egy szintézis az év folyamán jelenik majd meg. A második, áprilisban közzétett kötet a klímaváltozás hatásaival és annak az embert érintő hatásaival ("Hatások, Alkalmazkodás és Sérülékenység") foglalkozik majd, a harmadik, májusban kiadandó fejezet témája pedig a hatások enyhítésének mikéntjét fogja ("Klímaváltozás Korlátozása") taglalni.

Az ENSZ-jelentés szerzői azt remélik, hogy a világ kormányai megértik a figyelmeztetést, és jelentősen korlátozzák az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

  Melyek az un. üvegházgázok?   A légkört alkotó gázok a sugárzásokat hullámhosszuktól függően visszaverik, elnyelik, elnyelik, vagy továbbengedik. Az UV-sugárzás nagyobb részét a légkör nem, vagy csak részben engedi tovább, míg a napsugárzás jelentős hányadát szinte akadálytalanul keresztülbocsátja. A felszínre érkező sugárzás azonban hosszú hullámú hősugárzássá alakul, amit már csak kevéssé enged át a légkör. Az így keletkező hőtöbblet az, ami az élet számára kedvező feltételeket teremt a Földön. Az elmúlt évmilliók során egy igen törékeny egyensúlyhoz közeli állapot alakult ki, amit az emberi tevékenység megbolygatott. A legfontosabb üvegházhatást fokozó gáz a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok és a freonok. Az antropogén eredetű többletmennyiség okozza bolygónk hőmérsékletének változását, az egyensúlyi állapottól való eltérést.