A közvéleményt már hetek óta foglalkoztató Rába-ügy sajnos csak az egyik az Alpokalja vidékét sújtó környezeti problémák és veszélyek közül.

Őrségváltás. A térségben a természetvédelemre is rájár a rúd. Kezdődött azzal, hogy az Őrségi Nemzeti Park igazgatóságát összevonták a Fertő-Hanságéval. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) takarékossági okokkal magyarázta az összevonást, ám az intézkedés aligha lehet szakmai megalapozottságú. A két nemzeti park mind területileg, mind jellemzőit tekintve élesen elkülönül egymástól, teljesen indokolatlannak tűnik tehát a két térség együttes működtetése.

Egyre többet hallani arról, hogy a KvVM meg kívánja szüntetni a területileg illetékes szombathelyi székhelyű zöldhatóságot is. A környezetvédelmi felügyelőségek megszüntetése, illetve létszámleépítésük az elmúlt években folyamatos gyakorlat volt. Ennek következtében az engedélyezési eljárások nagyon sokat csúsztak, és szinte megszűnt az érdemi szakmai elbírálás. Az egyik legérzékletesebb példa a kecskeméti felügyelőség felszámolása, amelyet követően Bács-Kiskun megye területén a zöldhatósági feladatokat a lecsökkentett létszámmal működő pécsi felügyelőség látta el. Pontosabban nem látta el, nem is tudta ellátni. A tanyavilágban pedig virágzott az illegális importhulladék engedély nélküli lerakása…

A helyi felügyelőség megszüntetésének tervét – miként a nemzeti parki igazgatóságok rendkívül nagy felháborodást kiváltó összevonását – sokan politikai indokokkal magyarázzák. Igaz vagy nem igaz, tálán nem is fontos, mindenesetre tekintettel a Rába tönkretételére, az osztrákok által tervezett hulladékégetőmű majdani káros következményeire és a természetvédelmi befolyás jelentős csökkenésére, a környezet- és természetvédelmet illetően komoly aggodalommal tekinthetünk az Alpokalja vidékére.

A cikk első része itt olvasható

A cikk második része itt olvasható